A bajai vízicserkészet

története

 

III. Béla bajai ciszter gimnázium vízi telepe

 

A gimnáziumi vízitelep a 930-as évek elején készült el. A vízitelepet használhatták a gimnázium tanulói, és egyútta1 a 157. sz. Damjanich János cserkészcsapat tagjai is. A vízitelepen pezsgő víziélet folyt. A cserkészek boldogan jártak le fürdeni, evezni. A Sugovicán kívül az idősebbek beevezték a Baja környéki Duna mellékágait. Több túráról számoltak be Esztergomtól Bajáig, Sión fel a Balatonra, Bajáról le Bezdánig, onnan a Ferenc József csatornán, majd a Ferenc csatornán tértek vissza Bajára.

 

Hajóállomány:

2 drb őrsihajó

4 drb kormányos kétpárevezős túra kiel

3 drb egyszemélyes gurulóüléses szkiff

1 drb kormányos gurulóüléses négyes

több szandolin, néhány nagyobb ladik, és pár könnyen sikló csikli

 

Hazánkban az első evezősversenyt gróf Széchenyi István rendezte 1843-ban. Majd Pozsonyban, és Budapesten rendeztek evezősversenyt 1863-ban. Az első világháború után lassan újraindultak az evezős egyesületek. Budapesten kívül Magyaróvárott, Győrött, Komáromban, Esztergomban, Vácott, Baján, Mohácson, a Tisza mellett Szolnokon, Szegeden, a Balatonnál Keszthelyen, a fölsorolás, a teljesség igénye nélkül.

 

Vízicserkészet története Baján 1921-l949-ig

 

A cserkészmozgalom Baján a szerb megszállás után, Dr. Gondán Felicián zircipap szervezésével 1926-ig hat cserkészcsapat alakult. Ezek közül 1937-ig hivatalosan, mint vízicserkész nem működött. Annak ellenére a csapatok egy része és a cserkészek zöme, maguk módján vízenjárók voltak. A nyári táborokat legtöbbször a Duna-parton tartották.

 

Nagy lendületet adott a víziéletre a 30-as években épült III. Béla gimnázium csónakháza, ahol dublók, regatták, csónakok és más vízijárművek álltak az ifjúság rendelkezésére. Ezt az alkalmat az intézet cserkészcsapata kihasználta. A vízitelep vezetője Barta Lénárd zircipap, a gimnázium 157. sz. Damjanich János cserkészcsapat parancsnoka. Kiváló sportember és parancsnok volt. Rákosiék életfogytiglani börtönre ítélték. 1956-ban szabadult, Franciaországban, majd Texasban mint egyetemi tanár működött és ott is halt meg. Fényképe a bajai cserkészgyűjteményben található.

 

1938-ban vízicserkészraj alakult és fehér vízicserkészsapkát viseltek. A csapat négy tagja nyert vízivezetői képzést a VII. Országos Vízitisztképző táborban. A csapat tagjai csónakokkal bejárták a Duna festői tájait és több vízitúrát tettek. 1942 évben a nyár folyamán egy őrsnyi cserkész tett kéthetes vízikirándulást a Sión keresztül a Balatonra, Barta Lénárd vezetésével. 1943-ban vízi őrsi portyát tettek, Bezdán, Zombor, Apatin, stb. 1944 augusztus 16-án Barta Lénárd vezette egyhetes vízitúrára a csapat 16 tagját. Az utat Esztergomig vontatógőzösön tették meg, onnan leereszkedtek a Dunán Bajáig.

 

Az 50l. sz. Gr. Apponyi cserkészcsapat történetében is szerepel vízimunka 1938-ban. Ez a csapat a Vöröskereszt téri elemi iskola csapata volt. Nyári táborozását Szeremle községben rendezte. Ide három utászladikban, Ditzendi Arisztid parancsnok vezetésével eveztek le. 1941-ben hajóval utaztak Esztergomba és egy őrsihajóval ereszkedtek le Bajára.

 

Az 560. sz. IV. Károly Király cserkészcsapat 1926-ban alakult. Alapító parancsnoka Unterainer Károly káplán volt. A cserkészek iparos és kereskedő fiatalok (tanulók és segédek), akikbő1 később városunk neves és becsületes iparosai és jónevű kereskedői lettek. A Bajai Újság 1930. július 10-én „Bajai cserkészek táborozása és csónaktúrája” és 12-én „Megjöttek a IV. Károly cserkészek” című hangulatos riportjában közli az esztergomi ünnepségeken résztvevő cserkészek vízitúráját Esztergom-Baja között.

 

A csapat tagjai saját vízijárművel minden táborozás alkalmával jelen voltak. Egyénileg magam is résztvettem az 1933-as Gödöllői Világjamboree-n rendezett vízi-felvonuláson és bemutatón. Nagy feltűnést keltett az V. Altáborban lévő, csapatunk táborának általam tervezett halászháló kapuja és kerítése. (Lásd: Jamboree Magyar Cserkész 1933. augusztus 10-i számában. 1931 tavaszán az 560. sz. IV. Károly Király cserkészcsapatot vízicserkészcsapattá alakítottam át. Nagy sikerünk volt amikor a Hősök napján fehér vízicserkészsapkában vonultunk fel.

 

A vízikiképzést katonák segítségével a Duna partján lévő honvédségi utászgyakorlótéren végeztük. Lölkes László főhadnagy segítségével minden évben kaptunk utászcsónakokat. Ezekkel tette meg a csapat a dunai kirándulásait. 1938‑ban vízivezetői próbát tettem. 1938 évben június 9-én indultunk hajóval és három utászladikkal Esztergomba vízimozgótáborba. Az esztergomi nevezetességek megtekintése után leeveztünk Nógrádverőcére és onnét gyalog. hátunkon teljes felszereléssel kirándultunk a börzsönyi hegyekbe. Csóvanyos, Királyrét, Nógrád, Diósjenő, Drégelypalánk, Drégely-vár. Majd tovább evezve Szentendrén át Budapestre, ahol múzeumok és egyéb nevezetességek megtekintése után Dunaföldvár és kétnapos fajszi pihenés után este beevezve a Kamarásdunán (Sugovica) értünk Bajára. 1938-ban az Esztergom-Baja vízimozgótábor jó vezetéséért a Cserkészkerület dicséretben részesített.

 

1939 évben Balázsfalvi Kiss Ferenc országos vízivezető Baján meglátogatta csaptunkat. A jó vízimunkáért országos I. díjjal jutalmazta. Nagy sikert arattunk a vízicserkész őrsifalak díszítésével. A vízzel kapcsolatos eszközök, csónakok és halászhálók kicsinyített modelljei, bogarak, békák, vízinövények stb. voltak felrakva.

 

1940-ben Nagymaroson a Király-kútnál táboroztunk. Ott kirándultunk Visegrádra és környékére. Tábor után 2 nap alatt leeveztünk Bajára. 1941-ben Balatoni Antal s. tiszt, vízivezető irányította a vízicserkész munkát. (Jelenleg Londonban él, a 2000 évben Dr. Czoboly Zoltán által szervezett vízitelep építéshez 200 000 Ft-tal járult hozzá.) 1941-ben a csapatnak megérkezett az általam megrendelt új őrsihajó, mellyel résztvettek az országos vízitáborban Szentendrén.

 

1942 évben Maruzsi László s. tiszt, vízivezető vette át.

1942 évben július 4-19 Baja-Apatin vízimozgótábor.

1943 évben július 3-18 Győr-Baja vízimozgótábor.

1944 évben július hóban a Sión át Balaton-Baja vízi mozgótábor.

1944 év őszén elfoglalták Baját az orosz csapatok.

1946. Minden romokban. A bajai cserkészvezetőkkel újra megszerveztük a bajai cserkészcsapatokat. Turánszki András építészmérnök, öregcserkész tervezésével vízitelepet építettünk. Nagy lelkesedéssel dolgozott öreg és fiatal.

 

Az 560. sz. IV. Károly Király cserkészcsapat nevét Jelky András névre változtatta. Parancsnoka Hamvas István járásbírósági tisztviselő lett. A csapat létszéma 20 kiscserkész, 70 rover és 25 családos öregcserkész. Csónakház és 25 kabin épült. 2 őrsihajó, 15 kajak, 4 ladik, valamint a cserkészek személyi tulajdonában lévő kajakok, dublók, ladikok és motorcsónak. Mikor a vízitelep felépült, nagy ünnepség keretében (tábori mise, vízibemutatók, stb.) avattuk fel. A víziélet megindult. Voltak családi kirándulások is.

 

1947-ben Hamvas István vezetésével, két őrsihajóval Baja-Siófok-Balaton, a Rábán keresztül Győr-Baja, Balatontól a Rábáig az őrsihajókat kétkerekű kocsin húzták. Csodálatos szép munka volt.

 

1948-49. A kommunista rezsim mindent elsöpört. Embert és vagyont!

 

A bajai vízicserkészet történetét, melynek forrásanyaga a „Bajai cserkészet múltja és jelene” című saját gyűjteménye, Cserba György cs. parancsnok, csapattiszt, vízicserkészvezető készítette.

 

A gyűjtemény írásban és fényképekkel a bajai Türr István múzeumban van.

 

Baja, 2002.02.08.

 

Jó munkát!

 

 

 

 

Cserba György

 

 

560. sz. cserkészcsapat parancsnoka

 

 

6500 Baja Árpád tér 6.

 

vissza a Vízicserkészet oldalra